Partner webáruházak
TP-LINK.HU hálózati eszközök webáruháza

TP-LINK hálózati termékek a legjobb áron hivatalos forrásból

tovább a webáruházhoz Vásároljon Kingfast SSD meghajtókat a legjobb áron

SSD meghajtók kedvező áron 3 év garanciával

tovább a webáruházhoz WPC kültéri padlóburkolat elérhető áron

Tartós, magas minőségű WPC kültéri padlóburkolatok

tovább a webáruházhoz HKC multimédia és számítástechnikai kellékek webáruháza

Minőségi multimédia és számítástechnikai egységek

tovább a webáruházhoz
Termékeinket személyesen is kipróbálhatja budapesti bemutatótermünkben!
A termék a kosárba került.

Szemünk fénye

szem

A műszaki fejlődés nyomán bekövetkező technológiaváltások során gyakran megesik, hogy a váltástól remélt és tervezett előnyöket előre nem látható vagy nem kellően számba vett hátrányok és kellemetlenségek kísérik. Nem meglepő hát, hogy ez történt a fénykibocsátó diódák (LED-ek) világítási célú felhasználása során is. A LED-es fényforrások a hagyományos volfrám izzószálas lámpákhoz képest jóval hatékonyabban alakítják a villamos áramot látható fénnyé, azonban jelenlegi formájukban cseppet sem tökéletes fényforrások: használatuk kapcsán több komoly egészségügyi kockázat merült fel, amelyeket a jelenleg szokásos, piacon lévő termékek nem minden estben tudnak megfelelően kezelni. Mivel nem léteznek minden célra tökéletes, egyetemesen felhasználható termékek, ezért a fényforrások kiválasztásánál különös odafigyeléssel kell eljárni, hogy a legkisebbre csökkenthessük a kockázatokat. Vegyük sorra ezeket a kockázatokat és lehetséges megoldásaikat, hogy tudatosabban és jobban választhassunk fényforrást!

A fénykibocsátó diódák – felépítésükből fakadóan – egyenfeszültségű táplálást igényelnek. Váltakozó feszültségű táplálás esetén fényük nem lesz állandó erejű és folyamatos, hanem a tápfeszültség frekvenciájának függvényében villogni vagy villódzni fog. Mivel az emberi szem és idegrendszer érzékeny a villódzása/villogásra, így ez kifejezetten hátrányos. (Arra érzékenyeknél a villódzás epilepsziás rohamot, migrénes fejfájást és más tüneteket okozhat.) A felhasználó a villódzás ellen azon túl, hogy megbízható, jó minőségű LED-lámpákat vásárol, mást nemigen tehet. A minőségi LED-lámpák jól tervezett tápáramkörei ugyanis megbízható egyenirányítást és szűrést végeznek, ami nulla közelébe csökkenti a villódzást.

(Érdemes megjegyezni, hogy a villódzás a hagyományos fénycsöveknél is gondot jelent, valójában ezek széleskörű elterjedése nyomán figyeltek fel a villódzás okozta egészségügyi problémákra. A fénycsövek villódzását csak korszerű, nagyfrekvenciás elektronikus előtétek használatával lehet kiküszöbölni.)

Átlátszó burájú fénycső. Az egyes LED-ek önálló fényforrásokként láthatók. Az eredmény vakítás.

Átlátszó burájú fénycső. Az egyes LED-ek önálló fényforrásokként láthatók. Az eredmény vakítás.

A manapság világítási célra alkalmazott LED-ekben a fényt kibocsátó elemi dióda sugárzó felülete olyan kicsi (jobbára kisebb, mint 1 négyzetmilliméter), hogy, bár a kibocsátott fényáram nem különösebben magas, a sugársűrűség és fénysűrűség rendkívül nagy lehet. A világítási célra alkalmazott fehér fényű LED-eknél a 10.000.000 kandela/négyzetmétert meghaladó fénysűrűségértékek és az 50.000 watt/négyzetméter/szteradián feletti sugársűrűség köznapi. Ezek az értékek nagyságrendekkel magasabbak, mint az általános világítási célra használt hagyományos fényforrásoknál tapasztalható értékek (a fénycsövek fénysűrűsége 1.000 és 10.000 cd/ m² közötti, a halogénizzóké 100.000 és 1.000.000 cd/ m² közötti). Ez a tény ráirányította a figyelmet a vakítás problémájára. A vakítás jelenségét mindenki jól ismeri: ez az a kellemetlen és bántó látászavar, amely akkor lép fel, ha valaki olyan fényforrást néz, amelynek fénysűrűsége jelentősen meghaladja környezetének fénysűrűségét. Enyhébb esetben a vakítás a tiszta látást zavaró, kellemetlen káprázásként jelenik meg, rossz esetben életveszélyes vakításként, lehetetlenné téve a látást. Az SMD LED-eket használó LED-lámpáknál a gyártók igen gyakran oly módon helyezik el a fénykibocsátó diódákat, hogy azok közvetlenül, bármiféle optikai szóróelem közbeiktatása nélkül láthatók. Ennek az az oka, hogy a szóróelemek (opálos burák, szórólencsék, fényterelők és hasonlók) veszteségeikkel rontják a lámpák hatásfokát. A vakítás megelőzésére az ilyen lámpákat nem szabad olyan lámpatestekben használni, ahol a lámpákra közvetlenül rá lehet látni. Megfelelő alkalmazási helyüket azok a világítótestek jelentik, amelyek opálos burával vannak felszerelve, ami megakadályozza a vakítást, illetve az olyan elhelyezésű lámpatestek (kerti lámpák, hangulatvilágítás lámpatestei), ahol rendes körülmények közt nem lehet közvetlenül a LED-lámpába nézni (például, mert az olyan alacsonyan van, vagy azért, mert fénye a mennyezetre irányul.) A vakítás csökkentésére jó módszer a COB LED-ekkel készült LED-lámpák használata, mert ezeknél a fénysűrűség jóval kisebb. A távolabbi jövőben a világítási célú OLED-ek (Organic Light-Emitting Diode, azaz szerves fénykibocsátó dióda) fejlődésével és a velük készülő újfajta fényforrások elterjedésével a vakítás problémája akár meg is szűnhet.

Opálos burájú fénycső. A bura által eloszlatott fény megszünteti a vakítást.

Opálos burájú fénycső. A bura által eloszlatott fény megszünteti a vakítást.

(Érdemes megjegyezni, hogy a vakítás problémája már a hagyományos izzószálas lámpáknál is fennállt: a nagy teljesítményű volfrámizzóknál és a halogénlámpáknál ezért alkalmaztak gyakran opálos burát.)

A nagy fénysűrűségértékek mellet a LED-ek egy másik jellegzetes tulajdonsága is felkeltette a szemészek, bőrgyógyászok és világítási szakemberek figyelmét. A kereskedelmi forgalomban ma elérhető fehér fényű LED-ek döntő többsége valójában megfelelő fényporral bevont kék fényű LED. Ennek eredményeként az ilyen fehér fényű fénykibocsátó dióda által sugárzott fény színképe egy keskeny kék elsődleges csúcsból és egy nagy, a sárga-narancs-vörös tartományba eső másodlagos csúcsból áll. A két csúcsot egy, a kék-zöld tartományba eső alacsony sugárzású völgy választja el. A kék csúcs jobbára egybeesik a szemet leginkább károsító, fototoxikus (450 nm körüli) színképtartománnyal. Ez a rövid hullámhosszú sugárzás ráadásul (a fénycsövekhez és kompakt fénycsövekhez hasonló módon) a –szerencsére ritka– fényérzékeny bőrbetegségek tüneteinek rosszabbodását okozhatja, illetve a fényérzékenyítő gyógyszerek (például a ketoprofén, doxiciklin stb.) nem kívánt mellékhatásait erősítheti.

A szemet érő fény hatására kialakuló károsodás lehet rövid idejű, ám nagy intenzitású fénynek való kitettség eredménye, vagy alacsonyabb sugárzási szintnek való hosszabb idejű vagy ismétlődő kitettség eredménye.

Ezek közül az első évtizedek óta jól ismert, például az ívhegesztőknél megfigyelhető ideghártya-károsodások alakjában.

Azonban az alacsony intenzitású kék fényű (a fehér fényt kék fényből fényporral előállító LED-fényforrásokra különösen jellemző) sugárzásnak való hosszú távú, ismétlődő kitettség hatásai még nem kellően ismertek, bár azokat szemészek, orvosok és biológusok jelenleg is vizsgálják. A kutatók megpróbálják feltárni, mi módon okozza az alacsony intenzitású, magas kékhányadú mesterséges fénynek való hosszú kitettség az ideghártya károsodását és látásromlást.

Fényporos konverziót alkalmazó hidegfehér fényű LED színképe.

Fényporos konverziót alkalmazó hidegfehér fényű LED színképe.

A nagy intenzitású kék fény okozta károktól a fényforrásokra vonatkozó szabványok hivatottak védeni minket, amelyek határértékeket szabnak mind a kibocsátott fény mennyiségének, mind az ilyen fényben eltölthető időnek. Anélkül, hogy túl mélyen merülnénk a részletekbe, elmondható, hogy a magasabb színhőmérsékletű, hidegfehér fényű LED-ek gyakran megközelítik, illetve átlépik az egészségügyi határértékeket.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ahol nem biztosított, hogy a szemlélők a fényforrástól mindig megfelelő távolságban legyenek (és ez az otthonokban a lakásoknál szokásos belméretek és a világításhasználati szokások miatt igen gyakori), ott célszerűbb melegfehér fényű (3000 K vagy az alatti színhőmérsékletű) lámpákat használni, mert ezek fénye sokkal kevesebb kék összetevőt tartalmaz.

Sajnos a mesterséges kék fénynek akár egy egész életen át való kitettség lehetséges hatásait a korábban említett kitettségi határértékek nem veszik figyelembe. Szomorú, hogy manapság igen keveset tudunk a LED-fényforrások által kibocsátott kék fénynek élethosszig tartó kitettség hatásairól. Amit ma tudunk, az alapján nem árt az óvatosság, különösen, ha a népességnek fokozottan érzékeny részéről van szó. Ide tartoznak:

–Akiknek olyan fényérzékeny szem- vagy bőrbetegsége van, amelynek tüneteit a mesterséges világítás kiválthatja vagy súlyosbíthatja.
–Olyanok, akiknek hiányzik a szemlencséje, így szemük védtelen a fény rövidebb hullámhosszai, különösen a kék és ibolyántúli fény ellen.
–Gyermekek, akiknek bőre és szeme még nem megfelelően érett.
–Idősebb emberek, akiknek bőre és szeme, különösen annak ideghártyája, érzékenyebb az optikai sugárzásokra.

Fényporos konverziót alkalmazó melegfehér fényű LED színképe.

Fényporos konverziót alkalmazó melegfehér fényű LED színképe.

Általánosságban az ajánlható, hogy ezek a csoportok olyan fényforrásokat használjanak, amelyek csak csekély mennyiségben bocsátanak ki rövid hullámhosszú fényt. Az ilyenek egyik közös jellemzője az alacsony színhőmérséklet.

Az ilyen óvatosság azonban nem árthat senkinek sem. Otthonainkban használjunk jó minőségű, megbízható LED-lámpákat, lehetőség szerint alacsony színhőmérséklettel. A magas színhőmérsékletű, hidegfényű lámpák legjobb helye nem az otthonokban, hanem a világítási szakemberek tervezte közcélú világítási rendszerekben van.